MentaTrend Az első női zöldportál

Káros-e a mikrohullámú sütő?

Rengetegen kedvelik a mikrót és legalább ugyanennyien vélik, hogy egészségre káros hatásai vannak. Nézzük, hogyan is alakult a mikro pályafutása, és mit mondanak róla manapság.

Az első prototípus még 1945-ben készült el és 340 kg volt. 20 évvel később viszont már kereskedelmi forgalomba került, s már akkor nagyjából elérte a mai méreteit.

A berendezés lelke a magnetron, ami az elektromos energiát mikrohullámú energiává alakítja át.
A nagyfrekvenciájú mikrohullámok behatolnak a melegítendő anyagba és mozgásba hozzák a víz-, zsír- és cukormolekulákat. A molekulák egymás melletti elmozdulása következtében jelentős mennyiségű súrlódási hő keletkezik, és ez melegíti fel belülről az ételeket.
A sütő fém belseje pontosan meghatározott méretekkel rendelkezik, amiben a besugárzott mikrohullámok a sütő faláról visszaverődnek.
Ha közvetlenül lennénk kitéve a mikrohullámoknak az természetesen károsan befolyásolná egészségünket, hólyagok, égési sebek keletkezhetnének (a macska és a mikró esete).
A használata azonban nem hordoz különösebb veszélyeket. A mikró ajtajában egy fém védőháló van, ami megakadályozza a mikrohullámok kijutását és kültéri roncsoló hatását. Ha ez a védőháló megsérül vagy az ajtó rongálódik, akkor a készüléket nem szabad használni. Mindezek ellenére nem javasolják, hogy közvetlen közelről nézzük végig az étel melegítését, jobb egy lépés távolságot tartani a berendezéstől.

Elméletileg 2  Bluetooth kommunikációra képes eszközzel tesztelhetjük a mikro ajtajának megfelelő “szigetelését.”
Kapcsoljuk be az egyik készüléken a láthatóságot, tegyük be a mikróba, de a mikrót NE INDÍTSUK EL! Az ellenőrzés abból áll, hogy a mikróba helyezett eszközzel meg kell kísérelni a kapcsolatfelvételt 1 m távolságon belül.
Ha sikerül Bluetooth vagy Wi-Fi kapcsolatot teremteni, az azt jelenti, hogy a sütő árnyékolása nem megfelelő.

Műanyag edényeket nem javasolt a mikróba tenni, mert ezekből egészségre ártalmas anyagok szabadulhatnak fel, illetve érdemes odafigyelni, hiszen 1-2 műanyag meg is olvadhat.

Alternatív mikro használatként azonban néhány eszköz fertőtlenítésére is alkalmas a készülék.
A mosogatószivacs kellemes nedves környezetet biztosít az E. coli baktériumoknak, illetve a szalmonella kórokozóinak.:naponta két percre tedd be a kissé nedves mosogatószivacsot a mikróba. Így megszabadulhatsz a kórokozók mintegy 99%-ától. Mindez nem a sugárzásnak köszönhető, a fertőtlenítő hatást a hő okozza. Arra azonban ügyelj, hogy ne legyen teljesen száraz a szivacs – ellenkező esetben könnyen meggyulladhat.

forrás: 24.hu, femina.hu