A grafológia az íráselemzés tudománya. A szakértő sok mindent megtudhat személyiségünkről, élethelyzetünkről, a társadalomhoz és az önmagunkhoz való viszonyunkról az írásképünk által.
Kisgyerekeknél viszont még nem alkalmazható. Vagy még nem is tanultak írni, vagy a kisiskolások és serdülők írása még túlságosan követi a beléjük nevelt mintát ahhoz, hogy valódi természetüket tükrözhesse. Ilyenkor a kicsikkel rajzoltatni szoktak, mivel a képi ábrázolásban és a írásképen sok közös motívum is van, valamint a gyerekek még a rajzokkal kommunikálnak, így ebből is számtalan dologra lehet következtetni.
Az első “teszt” a hagyományos családrajz. Ilyenkor megkérjük a gyerekeket, hogy szimplán rajzolják le a famíliát. Ebből az otthon uralkodó légkörre lehet következtetni.
A családrajzból kideríthető, hogy a gyermek hogyan érzi magát a családi környezetben, milyen a kapcsolata az egyes családtagokkal, kihez vonzódik érzelmileg, kitől kap és kitől várna több szeretetet, odafigyelést. Megtudhatjuk azt is, hogy a gyermek lélekben melyik szülő tulajdonságaival azonosul, kihez szeretne hasonlítani, vagy, hogy van-e a gyerekek között rivalizálás, testvérféltékenységre utaló jel. A gyermekrajz elemzésével megismerhetjük a rajzoló aktuális érzelmeit, és fény deríthető rejtett kötődésekre, vágyakra és félelmekre.
Mely szempontokra figyeljünk a rajzelemzésnél?:
A családrajz másik típusa az Elvarázsolt vagy Állat-családrajz.
Ilyenkor a gyereknek úgy kell lerajzolnia a családját, mintha egy varázsló mindenkit valamilyen állattá változtatott volna. Ez esetben kevésbé érvényesülnek az elhárító mechanizmusok, és az állatok a tudattalan szimbólumaként a gyermek valódi érzéseit tükrözik a saját családjáról.
A rajzolt állatok igazán beszédesen jelenítik meg az egyes családtagok tulajdonságait. Érdekes és elgondolkodtató, hogy a gyermek vajon miért látja az apát pl. nyuszinak, az anyát medvének, a tesót póknak.
Erről van egy konkrét eset is:
“Egy fiatal nő a hatéves kislánya állatcsaládrajzát hozta el nekem. Az anya macska volt a rajzon, aki az apát ábrázoló egér farkincájára tette a mancsát. A kislány önmagát a szülőktől távolabb egy gömbakváriumban úszkáló halacskaként jelenítette meg, háttal a szülőknek.
Az anyával való beszélgetés során kiderült, hogy a szülők elváltak, az apa rendszeresen tartja a kapcsolatot a lányával, ám a két felnőtt között most is elég gyakoriak a veszekedések, amit általában az anya kezdeményez (feldolgozatlan sérelmei miatt), az apa pedig passzívan fogad (ő nem kiabál).
A gyermek érzelmi problémákkal küzd. Önmagát egy más közegbe, vízbe és akváriumba helyezte, ezzel jelezve, hogy szeretné világából kizárni harcát, nem akarja hallgatni a szülők veszekedését.”
Ha van a családban vagy a közeli rokonoknál gyerkőc nincs más hátra minta leülni rajzolni, hogy kiderüljön hogyan is érzi magát a csöppség, és mi vajon milyen környezetet teremtünk számára.
forrás: azirastukreben.hu